Kedves Baz! :D
Azért nincs bejegyzésem, mert nem történt sajnos semmi a kis Nünüvel! :( Nagyon szomorú vagyok miatta, összeszorul minden nap a szívem, ha eszembe jut! (mindjárt bőgök) :(
Viszont összeraktam egy jogsit, ami azt hiszem, hasznomra fog válni, és elengedhetetlen a Kisautóhoz! :P Szóval ezt is Ő kapta ajándékba! Vettem Neki egy jogsit, hogy együtt száguldozhassunk az utakon!:) És hát itt a suli is! A másik nagy álmom volt! És most bizony oda is nagyon koncentrálnom kell, mert a vizsgaidőszak szakaszában járok! Életem első zh-ján túl vagyok, és jelentem 3-as lett, aki még nem tudja! :) Január után viszont újra Nünüé minden figyelmem!
Nem könnyű, nah! Életem eddigi legnehezebb szakasza volt ez az év! Senkinek nem kívánom, még annak sem, aki az ellenségem! (tudom Soma, Te sem a Tiedet!) :) De azért az én életem is pokollá vált, és mégis felálltam! Megcsináltam egy jogsit, miközben próbáltam felvenni a ritmust egy fősulival, amiről tudni kell, hogy nem egy hallgatóbarát fősuli! :s Belerázódni újra, 8 év után a tanulásba, pfffff.....még mindig rázódok, de alakul! :) Az anyagiakról nem is beszélve...vitte a jogsi, a suli, az analízis tanár...és fizetem a garázst, miközben a lélek sem jár arra...(jaj, szegény Kisautóm ) :(
De mindig, amikor kiviszem a bérleti díjat, megpuszilgatom, és megsúgom Neki, hogy nem sokára újra ott fogok sürögni forogni, csak bírja még kicsit ki! :) ...meg különben is, ez a jogsi dolog is olyan, mintha Ő kapta volna!! :)
Nah, Balázs, ennyit tudtam kipaszírozni magamból! Te is bírd ki! Ígérem, nem adom fel...már csak azért sem, mert magamnak is megígértem, és Nününek is! Meg ez az életem még mindig!!!! :)